Hétfőn itt is sok minden zárva van, így a kedvezményes kártyánkat ezen a napon nem tudtuk kihasználni sajnos. A szokásos pirítós-tojás-müzli reggelinket követően elindultunk felfedezni Szöul Han folyótól délre eső oldalát. Azaz főleg nekem volt felfedezés, mivel Francknak erre volt a konferenciája, így már ismerte a környéket. Első uticélunk Gangnam negyed volt, ahol a viszonylag új Gangnam Style szobor előtt megfelelő pózba vágtam magam a kötelező fénykép erejéig. A szobor melletti hangszóró a zenét is adta hozzá. Utána Franck elvitt egy közeli Buddhista templomhoz, ahol a szép festett épületek mellett egy óriás álló Buddha is található. Bónusz látványosság a nagy festett koreai taiko dob volt, amit mindketten értékeltünk.
Ezt követően a Starfield Coex bevásárlóközpontban vettünk fel pénzt egy ATM-ből, ami nem korlátozza 100 ezer wonra az egyszeri felvételt, aztán szintén a bevásárlóközpontban megcsodáltam az 50 ezer könyvet és magazint tartalmazó nyilvános könyvtárat, ami két emeleten várja a látogarókat, hatalmas és látványos könyvespolcaival. Sok jó képet lehet csinálni, hamár olvasni nem tudtam idő és koreai nyelvtudás hiányában.
Rémlett, hogy a folyónak ezen az oldalán is van valami piac, ezért odanavigáltunk busszal internetes segítséggel, de csalódnunk kellett, mert elég picike helyi piac volt. Azért az egyik sarki kifőzdébe beültünk csípős ttokbokkira, ami rizstésztás nudli, meg olajban kisült csemegékre. Nekem az utóbbiak közül az algalapba tekert üvegtészta ízlett a legjobban, Francknak meg az édestök. Kettőnk ebédje került 10 ezer won-ba, így eddig ez volt a legolcsóbb (nem számítva az első napi közértes ebédem) és még jól is laktunk. Azért talán nem kell feltétlenül arra a helyre menni érte, mert tele van Szöul északi része is ilyenekkel.
Eljött az idő megnézni a Han folyót. Ehhez egy Hangang-ba, azaz Han folyó parkba mentünk. Konkrétan abba, ami a net szerint a legnépszerűbb kempingező, sétálós, relaxálós hely, a Yeouido parkba. Meglepetésünkre még most november vége felé is kempingeztek néhányan, mert fel volt állítva pár sátor és árulták is őket kölcsönzésre. Egy párocska simán egy fólián ücsörögve nézett valamit laptopon kabátban, vagyis volt élet, úgyhogy képzelem, nyáron vagy melegebb időben milyen tömegek lehetnek. Állítólag sokan oda rendelik a rántott csirkét, vagy egyéb ételeket. A sétányon minden féle műalkotást csodálhattunk meg, köztük a koreai The Host című horror-vígjáték szörnyét, amely itt mászott ki a filmben a Han folyóból. A kedvencem egy olyan kupola volt, amibe egy vers volt vésve, és úgy lett kialakítva, hogy a vers sorokon úgy süssön át a nap, hogy amint múlik az idő, mindig egy új sor árnyéka jelenik meg a földön. Az ötlet nagyon tetszett, csak sajnos felhős volt az idő, így nem láttam a gyakorlatban.
A folyó után Myeongdong negyedbe buszoztunk a nagy Daiso bolthoz, ahonnan Francknak kellett valami, és benéztünk még pár környéki boltba, köztük egy nagyon divatos teaboltba. Ötletes volt az egész, mert a teák divatos csomagolásban voltak, lehetett összeválogatni variációkat hármas, ötös, és nagyobb szettbe, de ami a legjobb, mindegyik elé ki volt rakva a teafűből egy kis csomag egy üvegcsében, amit meg lehetett szagolni, mint a parfümöt. A mangósnak meg a cseresznyésnek nagyon erős édes illata volt.
Myeongdongban utcai ételárus targoncák is voltak, és vettem egy pálcikás rántott mozzarellás virslit előételnek a vacsihoz. Érdekességként megkóstoltuk a pörkölt ginko termést is, aminek kicsit gesztenyés beütése volt szerintem.
Vacsi a szállásunkhoz közel felfédezett koreai BBQ hely volt, ahol utolsó beeső vendégek voltunk és közölték velünk, hogy egy óránk van enni. Ebből szerintem 50 perc a sütögetés volt, és 10 perc alatt beburkoltunk mindent, miközben már szinte körbetakarítottak minket. Sertést sütöttünk, és Jeju szigetről származó szodzsuval (koreai vodka) mostuk le és pont jól laktunk. Jó ez a koreai BBQ, nincs mese. Eldöntöttük, hogy biztosan eszünk még az utunk során.
Vacsi után, hogy lesétáljuk a szodzsut, elmentünk egy közeli Buddhista templomhoz, amit a buszról láttunk. Szépen ki volt világítva és most valami virágszobor kiállítás is volt körülötte, kivilágított virágsárkányokkal és karakterekkel. Egyik kedvencem a három nagy Buddhát rejtő épület és az előtte álló, színes lámpásokkal teleaggatott fa volt. Nagyon hangulatos volt az egész.
Sajnos megint nem tudtam olyan jól aludni a hanokban, ez a fránya időeltolódás most jobban elhúzódik. Mire átállok, mehetek is vissza. Na de még azért van pár nap, így ne siessünk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése