Pénteken kényelmesen felkeltünk, és nekiláttunk az Oliver tours-nak, ma ő volt a soros idegenvezető. Akihabarában kezdtünk, mivel E-nek és B-nek is volt onnan megbízása. E boltja sajnos zárva volt, de B sikeresen beszerzett valami videójátékos figurát. Én pedig két Arashi kitűzőt. Akihabara után elvonatoztunk Tokyo állomásra, megcsodáltuk kívülről az épületet, aztán lesétáltunk Ginzáig. Ginzában barangoltunk, nézelődtünk. Bementünk egy bevásárló épületbe, aminek a 19-ik emeletéről egész jó volt a kilátás. Aztán elbúcsúztunk azoktól, akik vissza akartak menni a szállásra, és a többiekkel négyesben beültünk rament enni a Tokyo állomás alatti Ramen utcán. Tonkotsu rament választottam, és egész jó volt, bár sajnos a vékonytészta volt hozzá.
Ebéd után mászkáltunk kicsit a föld alatt, néztük az anime és egyéb mesekarakter boltokat, édesség boltot. Aztán tanakodtunk, hogy merre tovább. Oliver egyből Shinagawába akart menni és ott mászkálni vagy beülni, mert onnan már közel lesz az este fél8-kor kezdődő program, a Miyamoto féle Fuerza Bruta. Így itt ismét kettéváltunk és hármasban Zs-vel és E-vel elsétáltunk a Császári palotáig, ahonnan szép toronyház sziluetteket fotóztunk a naplementében és néztük az esti futókat.
A palotától úgy döntöttünk, hogy gyalog megyünk tovább egy darabig, aztán felszálltunk mi is a vonatra, mert egészen Shinagawáig gyalogolni hosszú lett volna azért.
Shinagawában csúcsidő volt, és óriási embertömeg. Izgultam kicsit, hogy meg fogjuk-e találni egymást a többiekkel, ugyanis pont a központi kijáratban maradtunk, mint találkozó pont. De addig még volt háromnegyed óránk, amit egy emeleti kávézóban ütöttünk el, ahol sütit és forrócsokit rendeltünk.
A találka sikeresen lezajlott, az európai arcok és termetek, meg színes ruháink kitűntek a tömegből. Ismét hatan indultunk útnak, a Prince Hotelhez, ahol a Fuerza Bruta előadás kezdődött hamarosan.
Valóban rajta voltunk a véndéglistán, így bejutottunk gond nélkül. A táskánkat betettük egy 500yenes megőrzőbe, és betereltek minket a vászonsátorral négy felé osztott nézőtérre. Mindegyik sátorba bejött egy feketemaszkos férfi és egy szemünkbevilágítós kísérője, nagyon titokzatosak voltak, amikor egyszercsak elkezdett villogni a fény, jött a taikó-techno és konfettis eső közepette széttörtek pár hungarocel lapot néhány kiválasztott néző, pl. Oliver fején. Viccesen indult az biztos. Utána volt falonjárás, drótkötélről hintázás, plafonon medencében úszás, persze taiko is, meg szélgép ellen futó szamurájok. Nagyon wtf volt az egész, kiszámíthatatlan és picit izgultunk, hogy vajon mi fog még következni. Ámultunk és bámultunk és nagyon jól szórakoztunk. Picit vizesek is lettünk, de azért aki eleve esőköpennyel készült az azért túlzásba esett szerintem. A show végén a szereplők és a dobosok lejöttek közénk és együtt buliztunk meg fényképezkedtünk. A fődobos az előzőnapon workshopot tartó Yamabe volt, és örült nekünk, amikor felfedezett minket a tömegben. Csináltunk is vele közös képet. Szerintem tízszer jobb volt az előadás mint a túristák körében elterjedt Robot Restaurant. Nagy köszönet Yoshinak, hogy meghívott rá minket!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése