Igen, ismét japános blogok következnek. Remélem, másnak is hiányoztak! Ezúttal hármasban vágunk neki az országnak, A, E és én. :) Nagyon izgatott vagyok, mert teljesen más lesz társasággal utazni, akikkel közösen osztozunk az élményeken.
E. és én Budapestről indultunk, Dubaion át Narita reptérre. A. külön utakon járt, Dohán át Hanedára érkezett, jóval utánunk.
Az Emirates légitársasággal most repültem először, és vegyes érzéseim voltak. A második gép volt egyértelműen a jobb és a nagyobb is. Kétemeletes gép volt és a légiutaskísérők kollektíven 14 nyelven beszéltek. Volt mindnek zászlós kitűzője, hogy milyen nemzetiségű. A pilótánk kolumbiai volt, a másodpilóta jamaikai. És Dohából repültünk Tokióba, szóval multikulti a javából! Az időt filmekkel és alvással töltöttük el, aztán 5 + 9 óra múlva már Japánban is voltunk.
Kitöltöttük a bevándorlási papírt és a vámos papírt, sorbanálltunk mindkét helyen, átmentünk minden rostán és a bőröndöket is gyorsan begyűjtöttük, majd irány a szállás. Kb. Másfél órás út volt eljutni Kitashinagawába. Vettünk E-nek Pasmo kártyát, tettünk pénzt az enyémre, aztán kezdődhetett az első kaland, a vonatozás. 4 vonattal mentünk, de csak kétszer kellett átszállni, mert a második vonat simán csak kétszer nevet váltott útközben. Az első átszállás nagyon profin ment, aztán a másodiknál sajnos nem találtuk el, hogy hol lesz a vonat eleje, így mivel a vágány hátsófelén állt meg a rövidke 4 kocsijával, nem értük már el. De szerencsére már csak egy megállót kellett menni, így a célegyenestől legalább nem túl messze bénáztunk. Meg nem is sokáig, mert kb. 8 perc alatt beazonosítottuk a következő jó vonatot és már gyalogolhattunk is vígan az első szálláshelyünk felé. A Guest House Shinagawa-shukuban szálltunk meg, ami nagyon aranyos japános. A bejáratnál, amely függöny mögül bújik elő, le kell venni és benti papucsra cserélni a cipőnket, és a szobánkban tatami van. A wc-hez van külön wc papucs, és onnan tudod, hogy foglalt, hogy kint van az ajtó előtt az illető benti papucsa. Ellenben a zuhanyzót meg tudod nézni appon, hogy szabad-e vagy sem, ami hasznos lehet, mert a felső emeleten vagyunk, míg a zuhanyzó az alagsorban. Minden nagyon japán, sajnos a fűtetlen szoba is, de legalább tavasz van és nem tél.
Második kalandunk E-vel a sushizás volt. A közeli Kura sushiba mentünk, ami nem csak sima futószallagos sushizó, hanem a rendelésed külön futószallag-szinten érkezik az asztalodhoz, és ha ettél 5 tányérnyi sushit, a tányérokat be kell dobálni egy gyűjtőbe és elindul egy nyereményjáték, amellyel műanyaglabdába rejtett kis kindertojásszerű játékot lehet nyerni. Nekünk a második körre, azaz a tizedik tányér után összejött, és nyertünk egy rament evő animefigurás kulcstartót.
Vacsi után sétálgattunk még kicsit a környéken, aztán összeszedtük A-t a pályaudvaron. Szerencsére tudott sms-t küldeni, így csak rövid ideig aggódtunk, hogy hogy fogunk értesülni róla, ha lekéste az utolsó vonatot és taxizik. Meglepően gyorsan kiért Hanedáról, mert még az utolsó előttit megelőző vonatot is elérte.
Együtt a csapat! Kalandra fel!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése