A pihenő szünetben szusszantunk kicsit és ittunk tápiókás bubble teát. Én a karamelles tejes teát választottam. Fincsi volt. Egy csomó mindenes/vegyes bolt volt ebben a bevásárlóközpontban, egész meglepődtem. Az egyik könyvesboltban árultak rubikkockát, és a dobozán rajta volt Rubik Ernő fényképe és egy rövid leírás róla. Az evőpálcika boltban az egyik eladónéni gyorstalpalót tartott nekem pálcikafogásból. Ki volt téve két tál apró szemű vörösbab, és azon lehetett tesztelni, hogy mennyire jó a fogás a pálcikán, úgy, hogy az egyik tálból át kellett pakolni a másikba. Sikerült. :)
Fél napi vásárlás után tűnt fel csak, hogy az egész bevásárlóközpontban végig csak én voltam fehérember... Saitamába nem sok külföldi jöhet.
A vacsorát Mai nagyija csinálta. Japános rántott csirkefalatok voltak rizzsel, mellé miszó leves és párolt zöldség. A nagyi 84 éves és igen vidám és fürge. Azt mondta, az én nagymamáim fiatalok. :) Egész jól értem a japánját szerencsére. Panaszkodott, hogy sosem tudja megjegyezni Mai külföldi vendégeinek a nevét, akik nála szállnak meg, de az enyém nem bonyolult, mert a nora japánul kóbort jelent. A kóbormacska a nora neko. :)
Vacsi után átmentem Maiékhoz és együtt tévéztünk a szülőkkel. Anyukája beszédes, apukája szótlanabb. Az egész család picike. :) Vártam, hogy a zenés műsorban előjöjjön Arashi, de csak a reklámokban voltak, úgyhogy feladtam és jöttem lefeküdni. Holnap korán kell kelnem, mert Mai apja beviszi a nagyit a szomszéd településre orvoshoz és elvisznek a vonatig, ahonnan kb egy órára található egy régi japán falu, ami holnapi uticélom lesz. Még az is Saitama, úgyhogy azért nem csak bevásárlóközpont van erre, na. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése