Amikor csupa japános dolgot csinálok

December 15. szombat. Gyorsan telnek a napok, már egy hete, hogy Tokióban vagyok. Eddig végig szép napsütéses idő volt, de hétvégére megjött az eső. Reggel összepakoltam kicsit, mivel ezen a napon terveztem a kapszula hotelbe átköltözni, aztán még a cuccom Marikóéknál hagyva elindultam az első programomra, ami az Aoyamában található Taiko Centerben volt: egy egy órás kezdő taiko óra. Időben megérkeztem és átöltözés után kiderült, hogy más most nem is lesz a kezdő csoportban, így volt egy magánórám Aoival. Ez így teljesen jó volt, mert tetszés szerinti ritmusban haladhattunk. Nyújtás után gyakoroltuk az ütést és alap ritmusokat. Egész jól ment, úgyhogy utàna Aoi megtanított egy rövid dalt, amire remélem, fogok majd otthon is emlékezni! A B A C D C részekből állt. Ezt addig játszottuk, amíg nem ment, és úgy is eljátszottuk, hogy Aoi ütötte a sime dobot. Jó óra volt, élveztem nagyon. Az is jó érzés volt, hogy összevissza dícsértek. :)
Utána vettem az itthoni taiko sulinak egy cintányért és fém dobot és visszamentem Marikóékhoz. A rossz idő miatt ki sem mozdultak, nézték a neten a politikusok vitáját a holnapi választásokkal kapcsolatban. Taichi felhívta nekem a kapszula hotelt, hogy gond-e hogy nincs foglalásom és kiderült, hogy amit kinéztem, már tele volt, nem volt hely! Taichi keresett nekem egy másikat és abban sem volt már hely, aztán végül talált egyet, ahova még befértem szerencsére, így nem kellett feladnom a kapszula hotel tervet.

5 körül becsekkoltam a hotelbe, ami a Daimon metrómegálló mellett található. Tényleg kapszula! De annyira nem pici, hogy ne férnék el benne. Van benne tv, rádió és ébresztő óra. Reggel 10-ig kell kicsekkolni majd. 3800 yent fizettem, amit előre kellett becsekkoláskor. Kapok a kapszulám mellé pizsamát (köntös és öv), fogkefét, törölközőt, fésűt és használhatom a sampont, tusfürdőt, arctonikot, hajszárítót. Külön van egy női emelet és a kapszulám a 313-as. Kulxs nem jár hozzá, mert nincs ajtaja sem, csak egy sötétítő függöny. A csomagomat leadtam a portán megőrzésre és kimentem mászkálni a városban. Elmetróztam ahhoz a szusi étteremhez, ahol Yukával voltunk legutóbb és ott jól beszusiztam. 9 tányért halmoztam magam elé a végén, tényleg jól laktam. Utána visszamentem ismét a Dome-hoz, mert legutóbb nem sikerült lefényképezni a karácsonyi kivilágítást, mert lemerült a gép. Most mindent megörökítettem, aztán ismét megcsodálhattam az Arashi koncert után kiáramló tömeget. A kapszulához menet betértem még egy Starbucksba, amit Tokióban már szinte minden sarkon találni, annyira népszerű lett, és mivel a nutty praliné latte elfogyott, ittam egy karamellásat. A gingerbreadessel most inkább nem kísérleteztem. A kapszulámban a tévén még pont elcsíptem az egyik Arashi műsor végét, lezuhanyoztam és átöltöztem a yukatámba. Nagyon japánnak éreztem magam ma. Holnap megyek Tomomiékhoz.