Pachinko és karaoke

Közeledik a hazaindulás napja, mindent próbálok beiktatni, amit eddig még nem csináltam. Ma reggel ismét elsétáltam Harajukuig. Ott egy darabig követtem egy visongó lánycsapatot, akik beálltak egy hosszú sorba egy épület előtt. Csupa csaj sorakozott, biztos valami fiúcsapat vagy énekes eseménye volt, de sajna nem sikerült rájönnöm. Közben el ment mellettünk az úton egy kocsi, aminek az oldalán Kisumai reklám volt és az ő zenéjük szólt a hangszóróból és pár lány hangosan visítozni kezdett. Az egyik esküdözött, hogy már debütálásuk előtt is nagy rajongójuk volt. Szokatlan volt ilyet japánoktól látni. Ezek a mai fiatalok! :P

Elsétáltam Roppongiig, ahol felismertem két évvel ezelőttről az óriáspók szobrot. Onnan elvonatoztam a suliba, és sajna 1 percet késtem., pedig megpróbáltam jól időzíteni.

Ma volt az utolsó kanji órám! A könyv 5. leckéjéig jutottam el a 3 hét alatt. Még elég sok kanjit kell megtanulnom az újságolvasáshoz! Ha jól rémlik, 2000 kanji az alap kanjitudás, amivel el lehet boldogulni. Most tartok olyan 50-55 darabnál...

Julian óra után felajánlotta, hogy jön velem Pachinkót játszani, mivel közben megkérdezte a japán ismerősétől a szabályokat. Be is mentünk egy suli melletti Pachinko centerbe, de rögtön elakadtunk, mert nem tudtuk, hol kell golyókat szerezni és mennyibe kerül. Megkértem az egyik ott dolgozó nőt, hogy magyarázza el, hogy kell játszani és nagyon kedves és segítőkész volt szerencsére. Több szerencsénk viszont nem volt, mivel elvesztettük az összes feltett pénzünket... Úgy működött, hogy a gép oldalán beadtad a pénzt, ami 1-10ezer jen lehet. Mi 1000 jent tettünk fel és cserébe kaptunk egy rakás golyót. A golyók a felső tálkába érkeztek és egy kar segítségével kellett kilőni őket a gépbe. Nekem csak a kilövés erejére volt ráhatásom, utána összevissza pattogott a golyó és vagy belement a középsó lyukakba vagy elveszett. Ha jó helyre ment, vagy megkaptam az alsó tálcába, vagy kaptam még extra golyót a felsőbe érte. Az alsó nyereményt újra fel lehetett tenni a felső tálcába, és visszakerült a játékba. Volt az egyik gép előtt egy pasi, aki mellett már három teli kosár golyó volt! Valamit nagyon tudhatott! Mariko azt mondta, hogy van aki reggel sorban áll hogy játszhasson, mert akkor jobban lehet nyerni. Japánban tilos a szerencsejáték pénzért, ezért a golyókért cserébe aranyrudacskákat adnak, amit a játéktermen kívül egy fülkében megvásárolnak pénzért. Ez a kiskapu. Mi idáig sajna nem jutottunk, de egy golyót lenyúltam emlékbe. Szintén Marikó mondta, hogy a legtöbb pachinkó helynek koreai tulajdonosa van, akik nagyon gazdagok.

Pachinkó után elvonatoztam Ginzába, ahol most jártam először. Tele van drágábbnál drágább márkás boltokkal. Most mindenhol valentinnapi őrület van és csokit árulnak minden sarkon. Ginzában a couchsurfinges Risával találkoztam és elmentünk karaokézni! Szép helyre mentünk, ami étterem is és lehet rendelni ételt a szobába. A belépőhöz járt egy ingyen ital. Én tejeskávét ittam. Ételnek rendeltünk egy fél kiló kenyeret, ami egybe volt és toronyként állt a tányéron. Meg volt pirítva, vajazva és mézezve és öntöttek rá pudingot, vanília fagyit és karamell öntetet. Kicsit olyan máglyarakás szerű volt. Az énekeket felváltva választottuk, kettesével. Próbálkoztam Arashival, de nem ment valami jól. :P Rie Fu jobban ment, de az ő egyik dalát már régebben bemagoltam egyszer. Utána maradtam az angol daloknál inkább. Jó móka volt! Azért Megasztárban vagy X-Faktorban nem indulnék! :)