2012. január 29., vasárnap

Földrengés, múzeum és játékbarlang

Megnyugodtam, nem volt kemény a futonom. Yuka nem aludt otthon, a társaság akivel mulatott business hotelben szállt meg és őt is befizették. Kb 8-kor ért haza, így akkor keltem. Viszont nem kellett 10-kor elmennem a lakásból, ami az eredeti terv lett volna. Amíg heverésztem, átéltem életem első földrengését! Rögtön kettőt is! Igazából nem különbözött attól a rezgéstől, mint amikor otthon elmegy a ház előtt a 11-es busz, úgyhogy nekem fel sem tűnt volna, hogy földrengés van, ha Yuka nem mondja. Sokkal nyugodtabban fogadtam, mint ő, mert ő teljesen izgatott lett, pedig csak vagy két percig tartott az egész.

Mára volt betervezve a Tokyo Disney, de közben lebetegedett két ember a társaságból, így le lett fújva sajnos a program. :( Helyette együtt ebédeltünk Yukával. Én rament szerettem volna enni, mert itt még nem ettem ilyet. Yuka kinézett egy népszerű helyet neten, ami itt volt a közelben, így elsétáltunk dél körül. Onnan tudni, hogy jó-e az étterem, hogy a finomat áruló helyeken hosszan sorakoznak az utcán az emberek, mivel nem férnek be, annyian mennek. Ahogy kerestük Yukával a ramenes helyet, megláttunk egy sort, ezért azt hittük, megtaláltuk. Közelebb érve rájöttünk, hogy ez nem az a hely, de kíváncsiak lettünk miért állnak itt ennyien, úgyhogy itt maradtunk. Pici étterem volt, az volt a neve, hogy Kitchen Obasan (konyha anyó). Sok picibabás vendég volt, az egyik család ikrekkel jött. Várakozás közben Yuka rákeresett a helyre, hogy csekkolja, mi a legnépszerűbb étel. Azt írták, hogy az omuraisu, azaz a tojásomlettes rizs ketchupos szósszal. Ezt ugyan már ettem a maid caféban is, de amíg vártunk, többeknek is ezt hozták ki és egész jól nézett ki, így ezt választottam én is. Yuka shrimpes rizst választott sajtos besamelles szósszal, sütőben megsütve. Feleztünk, így mindkettőt megkóstoltam Nagy adagok voltak, nagyon tele lettünk tőle. A besamelles étel (doria) finom volt, de ízvilágban túl nyugatias. Az omlettes rizs is jó volt, de valahogy a maid cafés jobban ízlett. A szósz más volt. Mindenesetre a hely maga hangulatos volt nagyon, és már elmondhatom, hogy sorban álltam étterem miatt. :)

Disney helyett Yuka felvetette, hogy menjünk fürdőbe (onsen), de bármennyire is tetszik Japán, a fürdőkért nem nagyon rajongok. Inkább úgy döntöttem, hogy elmegyek a természettudományi múzeumba Uenóban. (A bálnás.) Kuponnal 500 jen volt, és a bejáratnál figyelmeztettek, hogy 5kor zár. Ekkor volt 16:10, ezért eléggé futólépésben néztem végig a termeket sajnos. Pedig megéri rászánni több időt, mert szerintem nagyon jól meg van csinálva! Csak ajánlani tudom. Az épületnek két szárnya van, az egyikben 3 emeleten a japán természettörténetet, kőzetet, állat- és növényvilágot ismertetik. A tudomány résznél nagy szekciót szenteltek a szeizmográf fejlesztéstörténetének. Elvileg lennének magyarázatok angolul is, de elég sok résznél "under development" ablak ugrott fel. Mondjuk nem is volt nagyon időm olvasgatni. A japán szárnyat sikerült végigjárnom, de a globális természetet bemutató másik szárnyra már csak töredéknyi időm maradt, pedig szerintem az még érdekesebb tűnt. A tenger alatti világot bemutató terem pl. nagyon hangulatos volt. Majd legközelebb ezzel a szárnnyal kezdem! :)

Uenóban bementem egy elektronikai cikkeket árusító boltba, ami több emeletes volt. Volt zene és tv emelet, konyhai eszközök, számítógépek, videó és hagyományos játékok emelete. A videojátékoknál kipróbáltam a Nintendo3DS-t, de lehet, hogy csak szemüveggel érvényesül jól a 3D, mert így simán elég zavaróan elmosódott. Ja egyébként megkérdeztem Yukát, és azt mondta, a kölcsönzőben csak venni lehet a wii cuccokat, arra nem vonatkozik a kölcsönzés.

Az elektronikák után felfedeztem a környéket, ami tele volt kis piac szerű boltokkal, és sok kínai cuccal. Meg rengeteg fény volt és sok ember. Volt pár jó illatot árasztó kajálda, de még mindig tele voltam az ebédtől, ezért egyik sem vonzott túlzottan. Elgyalogoltam Akihabarába, ahol még sok minden nyitva volt a késői óra ellenére. Kb. este 9 volt, mire oda értem. Bementem pár anime boltba, de nem láttam semmi kiemelkedőt. Az egyik 7 emeletes boltban 3 emelet csak a 18+ tartalomnak volt szentelve. Főleg magazinok, képregények, dvd-k voltak ott, és a rajzolt lányok 90%-ának F-es mellmérete volt. Én inkább a vevőkre voltam kíváncsi, voltak idősebb 40-45 körüliek, meg főleg egyetemisták és 30-asok. Ezen a 3 emeleten csak pasi volt. amúgy. Na meg én. :P

Bementem két játék árkádba is. Ezek is több emeletesek voltak. A SEGA árkádja tetszett. Az első két emeleten főleg UFO catcher játékok voltak, ami az amikor egy kart irányítasz 100jenért, hogy felcsípjen egy jóval drágább nyereményt, de persze általában eredménytelenül, mert a kar elég kevés súlyt bír és visszaejti a cuccot. Azért láttam olyat is, akinek sikerült. A kedvencem egy óriás plüss hörcsög volt, de túl stabilan helyezkedett el a gépben, így inkább meg sem próbáltam. A futon mellé úgysem férne be. A harmadik emeleten purikura volt, a negyediken, ötödiken és hatodikon lövöldözős, verekedős, autós és ritmusjátékok. A felső két emeleten dohányoztak is és nagy volt a zaj. Menekültem is kifelé. Akihabarából elsétáltam Iidabashiig, ahonnan közvetlenül el tudtam metrózni Yuka lakásáig. Jó fáradtan értem vissza. Yuka bezzeg ebéd óta ki sem mozdult és ott találtam, ahol hagytam, a kotatsu alatt. :)

Nincsenek megjegyzések: