Madarak és sushi

Reggel még az volt a tervünk Yukával, hogy suli után Chibába megyünk abba az étterembe, ahova 2010-ben nem sikerült bejutnom, mert épp felújítás alatt volt. Még szerencse, hogy Yuka még egyszer csekkolta a nyitvatartást a neten, ugyanis kiderült, hogy minden csütörtökön zárva vannak! Helyette megbeszéltük, hogy talizunk a Kameido állomás északi kijáratánál és elmegyünk egy olcsó de finom futószalagos sushibárba.

Sikerült 10-kor elindulnom a lakásból és fél óra alatt odametróztam a császári palotához, most már fényes nappal. Egy fehér és egy piros satyis kisiskolás csoport épp a Nijubashi hidat rajzolta. Elsétáltam a nyilvánosságnak nyitva álló keleti parkba, ahol madarásztam egyet. Remélem, Apa majd talál valami érdekeset közte, mert a végén már nem nagyon éreztem az ujjaimat! Az egyik zöldes madár túl fürge volt a kamerámnak, sajna nem sikerült róla éles képet készítenem.

A suliban ma nehezebb írásjelek voltak, jobban kellett koncentrálni, és gyakorlás nélkül nem tudnám felidézni a teljes mai adagot. A mai adag részeként pl. megtudtam azt, hogy a feleségem szót a „ház” (家) és a „belül” (内) karakterekkel kell írni...

Suli után Yukával sikerült taliznom és mentünk fincsi sushit enni. Tényleg nagyon finom volt! Egy tányéron volt 2-3 nigiri vagy 6 maki és minden tál 100 jen volt. Ettünk hallevest is és valami tojásos furcsaságot ami puding szerű volt de leves (?). Ezt főleg Yuka ette, én csak megkóstoltam. :)

Sushi után elmentünk Yuka nővéréhez, hogy elhozzunk egy bicajt meg egy kis tévét. A bicajt nagy fejtörés után sikerült kettéhajtanunk, és felhurcoltuk a vonatra. Várni kellett egyet, mert az elsőre már nem fértünk fel. A lakásban aztán kiderült, hogy a tévé csak távirányítóval működik, amit persze nem hoztunk el. Viszont én nagyon boldog voltam ennek ellenére is, mivel kaptam Yuka nővére anyósjelöltjétől arashis koncert cuccokat ajándékba, ugyanis ő is rajongó és volt koncerten. :)

Lehet, hogy holnap is ugyanarra megyek majd suliba. Ha sikerül korábban kelni!...